Alapelvek

Egyenrangúság

Függetlenül az éppen aktuális körülményektől – kinek miből, mennyi van (évek száma, tapasztalat, felhalmozott tudás, pénz, karrier, barát, barátnő, tárgyak stb) – van egy pont, – hívjuk ezt lélek közösségnek – ahol egyenrangúak vagyunk. Ezt a pontot keresem a munkámban és azon kívül is. 

Nem cél alá – fölérendeltségi, függőségi viszony kialakítása . 

Nem én mondom meg, hogy mi van veled, hogy mit kéne tenned, tehát nem állítok fel diagnózisokat, ami egy szerepbe, egy állapotban tartana, hanem minden tudásommal és tapasztalatommal azon leszek, hogy a jelenlegi helyzet mögött meghúzódó érzelem és hitrendszer felismerése és elfogadása által bátorítsalak a változásra, változtatásra, hogy egy más perspektívából tekinthess az életedre, meglásd, megértsd a veszteségeidben rejlő ajándékokat, megfejlődni valókat, ráláss és megérezd azt, hogy milyen előnyök származnának abból, ha másképp érzel, másképp gondolkodsz és/vagy másképp cselekszel.

Tisztelet: szerepek és határok

Szinte minden probléma esetén és minden konfliktusban felmerül, hogy keverednek a szerepek és a személyes határok nem tiszták, illetve nincsenek tiszteletben tartva. Erről mindenképp fogunk beszélni. 

Öngyógyítás képessége

Mindenki rendelkezik a képességgel, hogy meggyógyítsa saját magát.   

Az ember végső soron saját magát gyógyítja meg. Senki más nem képes erre.

Rend a lelke mindennek

Szűkebb és tágabb környezetünket is beleértve mindenkinek megvan a helye egy adott rendszeren belül. Akkor érezzük igazán jól magunkat, amikor minden és mindenki a helyén van.

Másképp fogalmazva, amint összekapcsolódsz valódi önmagaddal és a lélek szenvedélyét éled, minden a helyére kerül…

Mindenkinek igaza van

Minden egyenrangú, együttműködő kapcsolatban érvényesül ez az alapelv.

Mindenki hibázhat

Tévedni emberi dolog 🙂